|
2.rész 2015.02.05
Ma egy nagyon nagyon nagyon furcsa dolog történt. Hogy mi? Na jó elmondom, kénytelen vagyok különben zaklatnátok :)
Nos a szokásos TV-zésem következett volna popkornnal és egy kis narancslével. Kapcsolgattam a csatornák között mikor a hátam mögül egy hang szólalt meg:
"Mindenkinek találtam párt, de neked... Jó vicc. Lehet velem van a baj? Fizetés emelést kéne kérnem"
Hallottam,hogy felül a hang tulajdonosa. Nem volt nehéz ezt meghallani ugyanis a kanapé régi rugói mindig, de kivétel nélkül, ha valaki megmozdult a kanapén a rugók recsegni, nyikorogni kezdtek. Hátra fordultam és egy elég fura pasit pillantottam meg. Hosszú fekete haja lófarokban hátrakötve lógott a tarkójáig. Barnás bőre, kék szeme volt. Fehér inge és fehér nadrágja egy fehér cipővel párosult. Volt egy olyan rossz érzésem, hogy valamelyik elmegyógyintézet lakóját köszönthetem magam mellett és ijedségem be is igazolódott.
"ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!!!!!!" Sikítottam, bár lehet inkább hasonlított egy "ÁOÁOÁOÁOÁOÁOÁOÁOÁ"-ra.
Ezzel mindössze azt akartam kifejezni:"Ki maga és mit keres itt és mégis mi a fenéről beszél?"
De ezt ijedségemben nem tudtam kimondani. A hapek mozdulatlanul ült tovább a kanapén és rám nézett:" Mi a fenéért üvölt mint egy veszett bika? Bár hiába is beszélek úgyse hall, nem igaz?"
Mire felfogta, hogy a szemem épp a szemébe néz legalább hat csendes perc telt el kettőnk között, bár nekem 600 évnek tűnt.
" Maga lát engem!"
Pattant fel a kanapéra, melyet a rugók jellegzetes hangja kísért.
"Aha"
Mondtam a borzalmasan hosszú mondatot egyetértésem jeléül.
"És még ráadásban hall is?"
" Aha"
Bólogattam és a telefon után nyúltam. A férfi lepattant a kanapéról és rám nézett tüzes tekintetével. Én kipattantam a fotelból és az első tárgyat a kezem ügyében felkaptam és ordítani kezdem:" Ha nem megy innen magának vágom ezt a ....."
"Azt a plüss kutyát?" A férfi arcán őszinte mosoly jelent meg. A plüssöt ledobtam a földre és egy mahagóni vázáért nyúltam.
"Nem. A plüssért kár lenne"
"A plüssöt félti, de a mahagóni vázát nem? Kicsitt furcsa egy logika,de nem baj...."
Talán akart még mondani valamit, akár nem én neki vágtam a vázát. A váza repült a levegőben aztán átsuhant a férfi hasán, majd a falnál ketté, illetve kétezer szilánkra tört.(vagy darabolódott, esett szét, morzsolódott...stb.)
Az óra éjfélt ütött... |